Koffein

Nagyböjti megtisztulás – honnan ered?

Így a tél vége felé közeledve, nagyböjt idején különösen sokan fognak valamiféle “méregtelenítő kúrába”. Lehet ennek az oka afféle természetes igény, a téli hónapok bezártsága, no meg a vitaminokban szegény, ámde kalóriadús ételek  ételek okozta telítettség érzett, depresszió, de gyakran áll mögötte – különösen hazánkban, ahol a lakosság 70% keresztény – vallási motiváció. Akárhogy is, elmondhatjuk, hogy tavasz előtt megtisztulásra vágyakozik a test és a lélek. De vajon tudjuk-e, mi is az a nagyböjt valójában és miért jó böjtölni? Körüljártam kicsit a dolgot, és igen: pár cikkben le is írok mindent, amit a böjtről tudni kell, lehet vagy érdemes.

nagybojt_1

“A nagyböjt elsősorban nem a lemondás, hanem az odaadás időszaka. Azért mondok le bármiről is, hogy ezáltal szabadabban adhassam oda magam az Úrnak.”

Igen nagy oktalanság volna azt gondolni, hogy csak a keresztények böjtölnek, és az egy fanatikus és önsanyargató középkori bünti, hiszen már jóval Krisztus születése előtt is böjtöltek a zsidó hagyományban a pászka ünnepe előtt. Gyakorlatilag a Jézus Krisztus halálához és feltámadásához kötődő húsvéti ünnepkör egybe esik azzal a pászka ünneppel, amelynek végére Jézus Jeruzsálembe érkezett – mint utóbb kiderült, meghalni, azaz “lerombolni a templomot és három nap alatt építeni újjá”. De jelen van a böjt már az ókori görögöknél is a gyógyászatban, és valamennyi ázsiai vallási hagyományban is – gyakorlatilag az összes világvallásban, és persze az elavult vagy újonnan divatos, kevésbé világvallásokban is. Az iszlám szeptemberben tartja egy hónapos böjtjét, a ramadánt, a buddhisták három hónapos téli elvonulása épp a nagyböjt végére fejeződik be, és szorosan követi a “buddha születésnapi szertartás” (épp a feltámadás ünnepén? Meglepő…), a jógik aszkéta életet éltek és rendszeresen böjtöltek (már azok, akik ettek egyáltalán)… és igen, az emberiség történelme során a föld minden részén a testi-lelki gyógyulás eszköze és segítője a méregtelenítés, testünk és tudatunk megtisztítása, a böjt és az elmélkedés.

Ettől függetlenül maga a nagyböjt elnevezés egyértelműen a keresztény hagyománykörhöz kötődik, tehát szépen, általunk is követhető módon európai igényekre szabott – ami jó, feltéve, hogy a magyar népet annak eredetét tekintve egyáltalán valamelyest európainak lehet nevezni -, és idejét, jellegét és hosszát tekintve a természet helyi erőivel próbál harmonizálni (legalábbis remélem, és ez amúgy mindenképpen jó, akárhol is legyen az ember).

A nagyböjti időszak a farsangot követően,  pontosan húsvét előtt 40 nappal kezdődik “húshagyó kedden” – illetve lényegében “hamvazó szerdával” indul, csak a húshagyó kedd egyértelműbb elnevezés, azt hiszem -, és egészen húsvétig kitart. A lemondást (ami, mint megtudtuk, inkább felajánlás) kissé megszakítja a nem az éttermi féláras kínálatban, hanem a népi hagyományban(!) elhíresült  “torkos csütörtök”, amikor is még gyorsan be lehetett falni a téli “maradékot” (a mostanra amúgy is lassan elfogyó, többnyire decemberben a kertvégi ólban leszüretelt szalonnát, kolbászt, hurkát, meg mindenféle sertéshúst, meg a nyár óta erősen megfogyatkozott taglétszámú még lábon járó baromfiszerzeteket).

Érdekes módon hamvazószerdán zajlanak a házszentelések is, ami – bár nem tudom, hogy ezen gondolkodik-e a keresztény egyház – elképesztően szimbolikus dolog is lehet, hiszen maga a test is valójában a lélek háza, s ahogy megtisztítjuk a testet a lélek számára, úgy avatja be a test otthonát, a test házát is a felszentelés. Akárhogy is, szerintem ezt érdemes fontolóra venni: legyen a böjtölés első lépése lakókörnyezetünk megtisztítása!

A böjt lényege a lemondás, a felajánlás, az, hogy nem csak a test tisztul meg, hanem vele együtt a lélek. Ne torzítsuk, anyagiasítsuk el böjtünket, hanem használjuk fel ténylegesen áldozatunkat életünk megszentelésére!

Bármely lemondás lehet a böjtünk tárgya, nem csak étel. Bármiféle méreg, lett-légyen az alkohol, cigaretta, hús, gabona, de akár a TV vagy az internet is, a lényeg, hogy negyven napon keresztül minden áldott nap mondjunk le valamiről, hozzunk áldozatot azért, hogy életünk szebb, tisztább, együttérzőbb, általában véve emberibb és boldogabb lehessen!

17 Böjte Csaba a méregtelenítésről

Vigyázat! A böjt nem fogyókúra, nem is érdemes a fogyás motivációjával belekezdeni, hiszen egy-egy szigorúbb böjtöt követően nagy lehet a visszahízás veszélye! Ha ez nem hiányzik, böjtöljünk inkább enyhén, de okosan, igyekezve a böjt ideje alatt is fedezni a napi alapanyagcsere szükségletünket[1], és léböjt helyett válasszunk testünk számára megfelelő kalóriabevitelt biztosító böjtkúrákat: húselhagyást, gyümölcs- és zöldségnapokat, szigorú egyféle étrend diétákat! Ez is már fantasztikus megkönnyebbülést jelenthet a szervezetnek, és kiválóan kivédhető vele a böjtöt követően kíméletlenül támadó, gonosz kis jojó.

Fontos szabály a böjtben: minél szigorúbb böjtöt tervezünk, annál hosszabb legyen annak előkészítése és levezetése! Az előkészítő és levezető szakasz egy teljes vízböjt kúra esetén (mikor csak és kizárólag vizet és édesítés nélküli gyógyteákat fogyasztunk) például legalább a böjt hosszának a fele kell, hogy legyen. Tehát a böjtnek, ahogyan a testnek is, megvan a saját dinamikája, nem érdemes benne elmenni az extremitások felé! Így aztán ha eddig még nem készültünk fel a negyven napos léböjtre, most ne essünk neki rögvest de már holnaptól a koplalásnak, hanem egészségünk védelme érdekében válasszunk inkább valamilyen más, enyhébb módszert, vagy kezdjük el most a felkészítő szakaszt, és osszuk a böjtünkből megmaradt harminchat napot három részre: 9 nap felkészülés – 18 nap böjt – 9 nap levezetés! Szerintem elsőre ez is nagyon szép, és épp elég.

Annak érdekében, hogy megértsük a böjt hatásmechanizmusát és lényegét, a következő Nagyböjti megtisztulásos bejegyzésben a wellness és selfness világában sokat emlegetett méregtelenítő kúrákról fogok beszélni, amelyet természettudományos körökben gyakran eget verő baromságként emlegetnek, ám a számos tudományos ellenlábasra találó tisztítókúrák népszerűsége évezredek óta nem csökken, ezért én nem hiszek nekik, és körüljárva a témát, alaposan megvizsgáltam a tisztítókúrák lehetséges egészségügyi előnyeit és igen: írtam róla még egy cikket.

***

Ez a cikk a nagyböjthöz kapcsolódó cikksorozatom 1. része volt.

A nagyböjthöz kapcsolódó cikksorozat 2. részében annak a kutatómunkának az eredményeiről írtam egy kicsit, amelyet a méregtelenítő kúrák körül a “szkeptikusok”, “tudomány-hívek” és “alternatívok” között folyó sok évtizedes vitában való állásfoglalásom megalapozásához végeztem.

Érdemes a böjt kapcsán a testünkhöz való viszonyunkon is elgondolkodni kicsit (és én meg is tettem, amely elolvasható a narancssárga szöveggel hivatkozott oldalra kattintva), hiszen meglehetősen középkori hozzáállás azt hinni, hogy a böjt a test sanyargatása és elvetése. Sokkal inkább kell a böjtnek is szeretetből táplálkoznia, nem pedig az élet lehetőségének és megnyilvánulásának ostoba elvetéséből!

És arról is írtam ám, hogy milyen módszert érdemes választani, mégpedig a Hogyan böjtöljünk? cikkben.

Ide kattintva tudod a Facebookon is követni a Koffein blogot, hogy mielőbb értesülhess a cikksorozat folytatásáról és az újabb bejegyzésekről!

 

 

[1] Az alapanyagcsere szükséglet nem más, mint egész nap fekvő, nem cselekvő ember testének „működtetéséhez” szükséges energiamennyiség. Ez egy átlagos testalkatú 30-40 év közötti nő esetében általában olyan 1200-1500 kCal körüli mennyiség lehet.

***

Tetszett ez a bejegyzés? Olvasd el a következőt is!

Ha szeretnéd, a Facebook-on is követheted a Koffein blogot!

Koffein
Volna kedved velem jógázni?

Próbáld ki a Plus size jóga videókurzusomat!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!